Elnökasszony, lássunk tisztán, és nevezzük nevén a dolgokat.
Ha esetleg létrejön a szíriai Kurdisztán Anatólia határán, azt Ankara valóban felfoghatja tűrhetetlen fenyegetésként Törökország területi egységére nézve.
Ha ezt nem tudnánk, akkor megmagyarázhatatlan lenne a török csapatok bevonulása Szíriába, de ettől függetlenül: megengedhető-e ez a katonai kalandozás?
Nem, Erdoğan úr, mert csak arra jó, hogy megsokszorozza a kurdok fájdalmát és neheztelését, a szíriai kurdokét éppúgy, mint a törökországiakét.
Nem, Erdoğan úr, mert mit fog most ön tenni? Szíriában marad, és megszálló hatalommá válik? Vagy kivonul, gyűlöletet és bosszúvágyat hagyva maga után?
Nem, Erdoğan úr, mert ezzel a lépésével az Iszlám Államot erősíti, gyengíti az atlanti szövetséget, és felszítja az ellenségeskedést a közel-keleti puskaporos hordó hatalmai között.
Sem bölcsesség, sem előrelátás nincs abban, amit most tesz, Erdoğan úr.
