Felszólalás a plenáris vitán az ujgurok helyzetéről Kínában
Elnökasszony, akárhogy hívhatjuk őket, még átnevelőtáboroknak is, ahogy Peking teszi. Attól még koncentrációs tábor marad az a hely, ahol ma kilenc ujgur emberből egy, összesen egymillió ember él.
Természetesen fel kell, hogy legyünk háborodva ezen, de a felháborodás nem elég. Emlékeztetnünk kell a kínai vezetőket, hogy nincs valódi hatalom felelősség nélkül. Ennek a világnak szüksége van Kínára, mert nélküle nincs remény rá, hogy megfékezzük az anarchiát a nemzetközi színtéren, és visszatérjünk a tárgyalások útján kialkudott kompromisszumokhoz, amelyek nélkül nem létezhet stabilitás. Az emberiségnek szüksége van rá, hogy számíthasson önökre, önökre, akik Kínát vezetik. De ha önök elfelejtkeznek az emberi jogokról, a határaikon belül sem fogják tudni fenntartani a békét, és nem tudnak hozzájárulni a nemzetközi stabilitáshoz.
Ezért hallgassanak ránk, legyenek annyira bölcsek, amennyire az ezredéves létezésük megengedi és kötelezi önöket; zárják be ezeket a táborokat, engedjék fellélegezni a népüket, és engedjék szabadon Ilham Tohtit.
