Felszólalás az iráni elnyomásról szóló plenáris vitán
Először csak néhány tucat halálesetről volt szó. Már ez is borzalmas volt, de azóta a névsor, ami még mindig nem végleges, már több mint háromszáz gyilkosságról beszél, amelyeket mesterlövészek követtek el.
Ez azt jelenti, hogy ez a rezsim fél. Ez a rezsim félti a saját túlélését, és pánikol, mert belföldön ugyanúgy vitatják a hatalmát, ahogy külföldön a libanoni és iraki prokterátusainak a létezését.
A mollahok Iránja inkább leáldozóban van, mint felemelkedőben – inkább leáldozóban, mint felemelkedőben – de mit tegyünk az erkölcsi ítélkezésen túl ?
Javaslatokat kell tenni, Főképviselő úr, kedves Borrell úr. A nemzeti diplomáciáknak, és legelőször is különösen az unió diplomáciájának nem szabad tovább késlekednie, hogy előálljon az iráni és szunnita térségek meghatározásával, egy regionális együttműködés megszervezésével és biztonsági garanciák felállításával.
Időre van szükség, hogy meghallgattassuk ezeket a javaslatokat, de éppen ezért muszáj, hogy a diplomácia éljen a jogaival és ne vesztegessen egy percet sem tovább.
