Emmanuel Macron nem hibázott, amikor bejelentette, hogy Franciaország nem szállít többé fegyvereket Izraelnek. Amikor Joe Biden tűzszünetre szólított föl Gázában, a következetesség azt diktálta volna, hogy az Egyesült Államok is ugyanígy tegyen. Pofonegyszerű ez a képlet. De hol marad a következetesség, amikor ugyanez az Emmanuel Macron a végtelenségig halogatja Palesztina elismerését, holott Franciaország mindig is védelmezte a két állam, egy független Izrael és egy független Palesztina elvét, sőt, Macron személyesen is hitet tett mellette?
A francia elnök semmivel sem mutatja magát következetesebbnek, mint az amerikai, de az igazi tragédia az, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán a következetlenség lett a norma. A legjobb példa erre Ukrajna. Az amerikaiak és az európaiak egyetértenek abban, hogy Vlagyimir Putyin nem kerülhet ki győztesen ebből az agresszióból, mert akkor kedvére űzhetné tovább az orosz birodalmi ábrándjait. A nyugatiak ezért azt csinálják, hogy elegendő fegyverrel látják el az ukránokat ahhoz, hogy megállják a helyüket az oroszokkal szemben, azt viszont megtiltják nekik, hogy ezeket a fegyvereket orosz területen lévő katonai célpontok ellen is bevessék.
Attól tartanak ugyanis, hogy Vlagyimir Putyin veresége káoszba taszítaná a világ legnagyobb országát, és elszabadítaná a nukleáris arzenálját. Egyszóval: az amerikaiak és az európaiak nem akarják, hogy Ukrajna veszítsen, de azt sem, hogy győzzön, mert egy orosz vereség ugyanolyan veszélyesnek tűnik a szemükben, mint egy orosz győzelem. Tudják, hogy mit nem akarnak, de azt nem, hogy mit akarnak, és ugyanezt a döntés- és cselekvésképtelenséget adják elő a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió három évtizede közösen szorgalmazza a kétállami megoldást a Közel-Keleten, de soha nem voltak hajlandók arra kényszeríteni a két felet, hogy valóban elfogadják azt. Mivel félnek, hogy szembe kerülnek egy arab-iráni-török fronttal, mindig is tartózkodtak attól, hogy feketén-fehéren beszéljenek a palesztinokkal, és világossá tegyék: nem fogják többé vétózni Izrael területfoglalásait, ha a palesztinok továbbra is elutasítanak egy tartós felosztást. A másik oldalról pedig: mivel félnek, hogy a szunnita iszlamisták és Irán az egész térséget a hatalmuk alá hajtják, soha nem fenyegették meg az izraelieket sem azzal, hogy megtagadják tőlük a gazdasági és katonai segítséget, ha továbbra is minden erejükkel akadályozzák egy palesztin állam megalakulását.
Az európaiak és az amerikaiak tehetetlenségre ítélték saját magukat; most pedig, hogy az izraeliek az október 7-i mészárlásra a Hamász szétzúzásával és a Hezbollah lefejezésével válaszoltak, nem engedik Izraelnek, hogy Irán nukleáris létesítményeit bombázza. Természetesen a Nyugat nagyon is tisztában van azzal, az Iráni Iszlám Köztársaság most azon dolgozik, hogy előállítsa a saját atombombáját, mégis megtiltja az izraelieknek, hogy ezt megakadályozzák, mert félnek tőle, hogy ha hagynák, akkor hosszú és bizonytalan, terrorizmussal teli korszakot szabadítanák rá a világra.
Az ismeretlentől való félelem bénítja meg az amerikaiakat és az európaiakat a Közel-Keleten és Ukrajnában is. Mindenütt az a rögeszméjük, hogy megőrizzék az ismert kereteket, holott a világnak már nincsenek sem közös szabályai, sem közös keretei, és egyetlen módon lehet csak biztosítani a nemzetközi stabilitást: ha világos célokat fogalmaznak meg és juttatnak érvényre, olyan célokat, amelyeket jó eséllyel mindenkinek érdekében állna betartani.
Ukrajnában a Nyugat nagyot léphetne előre, ha kimondaná, hogy egyrészt támogatna politikai és területi kompromisszumokat Kijev és Moszkva között, másrészt nem tiltaná meg a fegyverek bevetését orosz területen, amennyiben Putyint nem lehet máshogy rávenni, hogy visszahívja a csapatait és tárgyaljon a modus vivendi feltételeiről. A Közel-Keleten pedig: elég csak megnézni, milyen pánikszerűen reagált Benjamin Netanjahu, amikor Emmanuel Macron bejelentette, hogy leállítja a francia fegyverszállításokat, hogy megértsük: az amerikaiak és az európaiak gyorsan rákényszeríthetik Izraelt egy palesztin állam létrehozására, ha a segítség megvonásával fenyegetőznek.
Csak az Európai Unió és az Egyesült Államok elég erősek ahhoz, hogy megakadályozzanak egy nemzetközi zűrzavart, de ehhez újra meg kell tanulniuk beszélni.
A cikk a Magyar Narancs Online oldalán jelent meg 2024. október 10-én.
(Fénykép: Ted Eytan, Creative Commons)