Felszólalás az iráni és iraki aktuális helyzetről szóló plenáris vitán.
Mielőtt azt kérdezzük magunktól, hogy mit tegyünk, vegyük szemügyre az új helyzetet a Közel-Keleten.
Mielőtt azt kérdezzük magunktól, hogy mit tegyünk, vegyük szemügyre az új helyzetet a Közel-Keleten. Az iráni rezsim ellenállással néz szembe otthon csakúgy, mint Libanonban és Irakban, az ukrán Boeing repülőgép tragédiája pedig tovább növelte a népszerűtlenségét belföldön és külföldön egyaránt.
A teokrácia visszahúzódása gyengíti a szíriai rezsimet, Ororszország pedig egyedül találta magát a Közel-Keleten, miközben szétforgácsolja az erejét Líbiában.
Mit tehet akkor Európa?
Nem fogja változásra bírni sem Oroszországot, sem Iránt, sem az Egyesült Államokat. Közös védelempolitika és diplomácia nélkül nem fogja tudni megoldani ezt a válságot, viszont a tudtára kell adnia mindenkinek, hogy nem szabad hagyni elveszni az atommegállapodást Iránnal, meg kell mondania a szíriai rezsimnek, hogy a saját vesztébe rohan, ha nem törekszik politikai kompromisszumra, Oroszországnak pedig, hogy ha nem munkálkodik azon, hogy kompromisszumra jusson a térség országaival, úgy fogja végezni, hogy menthetetlenül belegabalyodik a földközi-tengeri régió válságaiba.
