Részletek Szűcs Ágnes az Index.hu-n 2019. december 3-án megjelent interjújából.
„Meglep, mennyire máshogy beszélnek az önkormányzati választások után a magyar barátaim, mint másfél éve, mikor a könyvemhez gyűjtöttem anyagot. Akkor fásultak voltak, arra készültek, hogy Orbán még ötven évig hatalomban lesz. Most felélénkültek” – nyilatkozta az EUrologusnak Bernard Guetta francia EP-képviselő.
A névazonosság nem véletlen: a Megújuló Európa EP-frakció politikusa a francia sztár DJ David Guetta féltestvére. Annyit árul csak el az öccsével való kapcsolatáról, hogy „szeretjük egymást, de mi olyanok vagyunk, mint a nappal és az éj.”
…
Örök újságíró
Guetta ötvenéves újságírói tapasztalat után döntött úgy, hogy az európai politikában is kipróbálja magát: „kihívást akartam, mert már csukott szemmel is tudtam cikket írni.” Az 1979-1990 közötti sorsfordító időszakban dolgozott tudósítóként a Le Monde francia napilapnak. Az évtized elején Lengyelországból számolt be a Szolidaritás mozgalom megszületéséről, 1983-tól Washingtonból a hidegháború végének amerikai politikájáról tudósította a francia olvasókat, majd 1987-től négy éven át Moszkvából mutatta be a Szovjetunió széthullásához vezető társadalmi-gazdasági folyamatokat. 1991-től a France Inter rádió reggeli műsorában szerepelt. Számos más francia lap szerkesztőjeként és munkatársaként is dolgozott az elmúlt harminc évben.
…
Guetta meggyőződése, hogy az európai integráció új szakaszába lépünk most. Ezért is vállalta el a felkérést, hogy legyen EP-képviselő. 1983-ban nemet mondott arra, mikor a Le Monde Moszkvába akarta küldeni. „Hála istennek, hogy nemet mondtam, és csak négy évvel később mentem ki, amikor is megélhettem a peresztrojkát és a rendszerváltást.”
Mikor megkeresték az ötlettel, arra gondolt, nincs fontosabb az európai egységnél. Meg arra is, hogy „mindjárt 69 éves vagyok, és nagyon vonzó volt, hogy egy harmadik életet kezdjek, és egy ilyen idős úriemberként valami izgalmasba fogjak.”
A politikus úgy érzi, július óta három célja is megvalósult: az EP Szaharov-díjjal tüntette ki Ilham Tohti ujgur emberi jogi aktivistát, a Megújuló Európa frakció megbízta azzal, az EU és Oroszország kapcsolatáról készítsen jelentést, és az EP-n is átment egy határozat, amely elítéli az algériai vallási kisebbségek és civil társadalom elleni agressziót és megfélelemlítést.
„Újságíróként magányos farkas voltam, senkivel nem törődtem, azt mondtam, amit akartam. Itt is azt mondom, amit gondolok, de szövetségeseket kell találnom. Meglepő élmény, pszichológiailag nehéz.
Intellektuálisan mindig is védtem a kompromisszumot, de hogy én magam csináljam, az más tészta. Nem szeretem”
– árulja el Guetta, aki saját bevallása szerint EP-képviselőként is úgy dolgozik, mint egy újságíró. Nemcsak azért, mert a négynyelvű – magyarul is elérhető – oldalán rendszeresen jelentet meg írásokat. Hanem azért is, mert „mindenkivel beszélgetek, találkozót kérek, megkérdezem hogyan és miért szavazott. Az újságírói fegyvereket alkalmazom.”
…
A fiatal korában hasonló körökben mozgó Guetta egyébként teljesen logikusnak tartja, hogy a liberális-centrista Megújuló Európa frakcióhoz csatlakozott. „Egész életemben a mérsékelt centrista-baloldalt támogattam. A hőseim Pierre Mendès France és Michel Rocard, a második baloldal figurái. A Renew Europe-ban a thatcherizmus örökségét képviselő liberálisok ülnek még, de elképesztő kisebbségben. A frakció többsége centrista, akik a skandináv szociáldemokrata vagy épp a német szociális piacgazdaság elveit vallják.”
…
Magyarországról szóló könyve olyan, mint egy hosszú riport egy minőségi lapban: minden oldalt megkérdez, mindenkit meghallgat, néha közbeveti a megfigyeléseit, majd finoman értelmezi az elhangzottakat. Az eredmény értelemszerűen szubjektív, de igen plasztikus és a nyugati olvasó számára jól érthető magyarázata annak, ami a 2010-es évek végének Magyarországán történik. Guetta odafigyel a Figyelő főszerkesztőjének, Lánczi Tamásnak vagy épp Hegedűs Zsuzsa szociológus és miniszterelnöki tanácsadónak a szavaira, de a liberális demokrácia iránti elkötelezettsége megingathatatlan marad.
Kifulladó illiberalizmus
„Rengeteg politikai tehetséggel megáldva Orbán előnyt tudott kovácsolni a magyar helyzet sajátosságaiból. Abból, hogy elképesztően mély a társadalmi elégedetlenség és az az érzés, hogy a gazdaságpolitika csak a felső körök érdekeit szolgálja” – magyarázza Guetta a következtetéseit Brüsszelben, az európai parlamenti irodájában. „Orbán kitalálta és népszerűsítette az illiberalizmus szót, és megindította a hadjáratot a liberalizmus ellen. „Teljesen összekeveri a közgazdasági neoliberalizmus fogalmát a politikai liberalizmussal, és ebben rejlik a tragédia” – mondja. Liberalizmus mindkettő, de az 1980-as évek thatcheri neoliberalizmusa vagy a chicagói fiúk gazdasági iskolája, amely a rendszerváltás utáni éveket is áthatotta, nem egyenlő a francia felvilágosodás legfőbb eszméjével, az egyéni szabadságjogok tiszteletével.
…
A több tízezres klímatüntetések Guettát az 1960-as évek tiltakozásaira emlékeztetik. „Nem a tartalom, hanem a forma: az egész kontinenst átható tiltakozás. A forradalom akkoriban iskola, a család, az egyház szabályai alóli felszabadulást hozta. „Ma az egyenlőtlenségektől szabadít meg. Megerősíti és követeli az állam szerepét, ami igazságot tesz a munka és tőke között, és olyan szabályozási keretet teremt, ami a jövőbe tekint” – véli a politikus.
Guetta állítja:
„ez a hullám el fogja törölni az illberalizmust, mert sokkal hitelesebb, erősebb és követi az idők szavát.”
Annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy Orbán és Kaczyński is változni fog. „Már csak azért sem, mert Kaczyński egy őszinte ember. Orbán persze más. Ő cinikus” – mondja. A publicista véleménye egyszerre hízelgő és kritikus Orbánnal kapcsolatban: „Autoriter és ellentmondást nem tűrő vezető, aki hihetetlen biztos a saját szellemi fölényében. Ami valódi, csak nem ilyen mértékben.”
…
Macron és Orbán összefog
Budapesti oknyomozása során Guetta arra is választ keresett, hogy a magyar miniszterelnök hogyan érthet egyet Emmanuel Macron francia elnökkel az európai védelempolitika kérdésében. Orbán támogatói sem tudták feloldani az ellentmondás aközött, hogy a közös biztonságpolitika magával vonja a föderalizációt. Guetta szerint a magyarázat abban rejlik, hogy „Orbán cinikus demagóg, aki belátja a nemzetközi politika szükségszerűségeit.”
Az EP-képviselő szerint „Trump elnök durván és néha nevetségesen mondja ki, amit Obama udvariasan és stílusosan” tett, de végeredményben az üzenetet ugyanaz: az USA-nak nem létérdeke, hogy Európa biztonságát garantálja, miközben az amerikai közvélemény belefáradt az amerikai intervencionizmusba, és csak a Távol-Keleten akarja megvédeni a gazdasági érdekeit.
Szerinte a magyar miniszterelnök „összes nacionalista, Brüsszel-ellenes kijelentése a demagógia tiszta esszenciája.
Egy szót sem gondol komolyan abból, mond. A belpolitikai érdekei vezérlik. Ugyanakkor nagyon okos ember, aki képes felmérni azt, hogy az amerikai védelmi ernyő véget ért, és az európai államoknak igazi szüksége van a közös védelempolitikára. Nemcsak kis országoknak, hanem Franciaországnak vagy Németországnak is.”
Guetta meggyőződése, hogy egy harmadik szakaszába léptünk az európai integrációnak – euró bevezetése előtti és az euró korszaka után –, ahol „Orbán annak ellenére, hogy elutasítja az » új szovjethatalmat, a brüsszeli diktátumokat «, ráébred ezek szükségességére.” A politikus elismeri, hogy paradox helyzet, amelyben Orbán Macront támogatja a védelempolitikában, de németek támogatását sokkal meglepőbbnek érzi, hiszen a második háború és a náci rezsim miatt a németek pacifistává váltak, akik nem akartak valódi német hadsereget felállítani és következésképpen nem akartak európai védelempolitikát.
