Felszólalás a választási rendszerbe való külföldi beavatkozásról és a dezinformáció terjesztéséről szóló vitában az Európai Parlamentben
A szólásszabadság a demokrácia egyik pillére. Az árnyoldalát is ismerjük: a hamis információk, álhírek terjedését, amely soha nem látott erőre kapott az internet és a közösségi hálózatok sajnálatos segítségével. És egyelőre csak a legelejét látjuk ennek a jelenségnek, amivel sürgősen szembe kell szállni. Ezért dicséretes, hogy az Európai Bizottság felvette a kesztyűt, de hogyan lehetséges ellenőrizni az információ hitelességét anélkül, hogy visszaállítanánk a cenzúrát?
Ingoványos talajon járunk, de végtére is azt is megtanulták a demokráciák, hogy hogyan harcoljanak a rágalmazó tartalmak ellen, anélkül, hogy megtámadnák a szólásszabadság intézményét. Ugyanez a feladat áll előttünk ma: megfogalmazni, hogy mi a vétség, és szankcionálni a törvény által, amelyet egy független igazságszolgáltatás hajt végre. Törvényhozókként ez a mi feladatunk, az újságíróknak pedig – én is közéjük tartozom – a maguk részéről meg kell teremteniük egy olyan sajtót, amelyiknek az elkötelezettsége, az ereje és az átláthatósága nem hagy teret és lehetőséget a szervezett destabilizációnak, sem külföldről, sem máshonnan.
