Az Európai Parlament (EP) jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottságának (JURI) tagjai második alkalommal is elutasították hétfőn a román és a magyar uniós biztosjelölteket.

13-7 arányban szavazták le a román Rovana Plumb jelöltségét, mert „alkalmatlannak tartották a közlekedési biztosi feladatainak ellátására”, és hasonlóan határoztak a magyar Trócsányi Lászlóról is, 12-9 arányban.

Rovana Plumbot egy kétes hátterű hitel miatt kritizálták, Trócsányi Lászlót pedig azért, mert túl szoros kapcsolat fűzte az általa alapított és a részvételével működő ügyvédi irodához, amelyből azt mondta, hogy már évekkel ezelőtt kilépett.

Első alkalommal múlt héten utasította el a JURI bizottság Plumb és Trócsányi jelölését, akkor felfüggesztették az eljárást, amelynek keretében a szakmai rátermettségüket vizsgálták. Az európai parlamenti képviselők egy levélben küldték el az észrevételeiket az EP elnökének, David Sassolinak. Azonban nem fogalmazták meg elég világosan, hogy milyen lépést javasolnak az ügyben, pedig a parlamenti szabályok erre kötelezték őket. Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen hétfő estig adott határidőt Bukarestnek és Budapestnek, hogy állítsanak új jelölteket.

Trócsányi László: A döntés hazugságok gyűjteménye

„Nagy megdöbbenéssel értesültem az Európai Parlament Jogi Ügyekért felelős Bizottságának a mai napon meghozott döntéséről” – írta közleményben a volt magyar igazságügyi miniszter.

„A nyilvánvaló igazságtalanság, az átláthatóság teljes hiánya, a Szerződések szellemének és az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának egyértelmű és szándékos megsértése, valamint a demokrácia alapvető elveinek és értékeinek be nem tartása azokra az időkre emlékeztet, amelyekről azt hittem, hogy többé már nem térnek vissza.

Mindez nem csak a jogászt és a gondolkodót sérti rendkívül durván, hanem az egyént, magát az embert is. A hivatkozott döntés valójában hazugságok, kontextusukból helytelenül kiemelt és tendenciózusan tálalt tények összetákolt gyűjteménye.

Amikor a jogászt sérelem éri, nincs más választása, mint hogy megfontolja, hogy az igazát az illetékes bíróság előtt védje meg.”

Fidesz: Trócsányi László nemzetközi politikai bosszú áldozata

A magyar kormány nem reagált a konkrét problémákra, amelyek Trócsányi László jelöltségével kapcsolatban fölvetődtek. Ehelyett azt kommunikálták a rendelkezésükre álló magyar médiafelületeken, hogy a szavazás egy nemzetközi politikai támadás része. „Az Európai Parlament bevándorláspárti pártjai nem képesek elviselni, hogy az új Európai Bizottságnak olyan tagja legyen, aki igazságügyi miniszterként szolgált abban az időben, amikor Magyarország lezárta a határait a bevándorlók előtt” – állt a magyar kormány közleményében.

Deutsch Tamás, az egyik legnépszerűbb európai parlamenti képviselő, és Orbán Viktor egyik legrégebbi politikai bajtársa a Fidesz-kongresszuson tartott beszédében értelmezte az eseményeket. „Mondjuk ki világosan és egyértelműen, hogy a bevándorláspártiak bosszút álltak azért, mert Trócsányi László a magyar Salvini – mondta. – Ez a magyar biztosjelölt főbenjáró bűne a bevándorláspártiak szemében, de ez egyben a Trócsányi László iránt érzett tiszteletünk és elismerésünk egyik legfontosabb oka.”

Hozzátette: az olasz belügyminiszter a tengeri határon alkalmazott fizikai határvédelemmel, a magyar igazságügyi miniszter a jogi határvédelem eszközeinek kidolgozásával állította meg a bevándorlást.

A biztosjelöltek meghallgatását ezen az oldalon nézheti meg.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

VII. MELLÉKLET : A BIZOTTSÁG JÓVÁHAGYÁSA ÉS A MEGHALLGATÁSOK SORÁN TETT VÁLLALÁSOK NYOMON KÖVETÉSE

2. cikk : A pénzügyi érdekeltségről szóló nyilatkozat vizsgálata

(1) A jogi ügyekért felelős bizottság megvizsgálja a biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatát és értékeli, hogy annak tartalma pontos-e, az teljes-e és hogy felmerülhet- e összeférhetetlenség.

(2) A meghallgatás téma szerint illetékes bizottság általi megtartásának elengedhetetlen előfeltétele, hogy a jogi ügyekért felelős bizottság megállapítsa az összeférhetetlenség hiányát. Ilyen megerősítés hiányában a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárás lefolytatásáig fel kell függeszteni a biztosjelölt kinevezési eljárását.

(3) A következő iránymutatásokat kell alkalmazni a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatnak a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálata során:

a) amennyiben a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vizsgálata során a jogi ügyekért felelős bizottság a bemutatott dokumentumok alapján megállapítja, hogy a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat megfelel a valóságnak, teljes és nem tartalmaz olyan információt, amely szerint meglévő vagy esetleges összeférhetetlenség áll fenn a biztosjelölt tárcájával kapcsolatosan, a parlamenti bizottság elnöke az összeférhetetlenség hiányát megállapító levelet küld a meghallgatásért felelős bizottságoknak vagy – amennyiben a hivatali idő során lefolytatott eljárásról van szó – az illetékes bizottságoknak;

b) amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság azt állapítja meg, hogy a biztosjelölt hiányos vagy ellentmondásos információkat közölt, illetve az információk vizsgálata további magyarázatokat tesz szükségessé, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján felkéri a biztosjelöltet a további információk indokolatlan késedelem nélküli közlésére, és ezek mérlegelése és megfelelő elemzése után hoz döntést; a jogi ügyekért felelős bizottság adott esetben határozhat úgy, hogy vitára hívja meg a biztosjelöltet;

c) amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vagy a biztosjelölt által benyújtott további információk alapján összeférhetetlenséget állapít meg, ajánlásokat dolgoz ki az összeférhetetlenség megszüntetésére; ezek az ajánlások magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke általi módosítását; súlyosabb esetekben, amennyiben nem lehet megoldást találni az összeférhetetlenségre, a jogi ügyekért felelős bizottság végső esetben arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében; a Parlament elnöke ekkor megkérdezi az Európai Bizottság elnökét az általa megtenni szándékozott további lépésekről.

Print Friendly, PDF & Email

English Français Deutsch Polski